1. Mik a tesztek, és mik nem
A tesztek a böngészőben a reakciót, a figyelmet, a memóriát, a koordinációt és a vizuális észlelést mérik. A saját fejlődésed követésére és az edzés alapjául szolgálnak.
Nem orvosi eszközök. Nem diagnosztizálnak ADHD-t, látászavart vagy más betegséget, és nem helyettesítik az orvosi vagy optometrista vizsgálatot. Panasz esetén fordulj szakemberhez.
2. Min alapulnak a tesztek
A tesztjeink saját megvalósítások, amelyeket bevált kutatási elvek ihlettek. Nem licencelt klinikai tesztek, ezért az eredményeik nem hasonlíthatók laboratóriumi normákhoz.
- Reakcióidő és választásos reakció: a Hick-törvény, a döntési idő a lehetőségek számával nő (Hick, 1952).
- Figyelem: folyamatos teljesítményfeladatok (Rosvold és mtsai, 1956).
- Kognitív kontroll: Stroop (1935), Simon-hatás (Simon és Rudell, 1967), Go/No-Go és feladatváltás.
- Memória: n-back (Kirchner, 1958), számterjedelem és térbeli memória.
- Látótér és vizuális észlelés: hasznos látótér (Ball és mtsai, 1988), perifériás látás és kontraszt.
- Tárgykövetés: több mozgó cél követése, sportban például Faubert (2013) vizsgálta.
3. Hogyan számoljuk az eredményt
- A sebesség az ingertől a válaszig eltelt idő ezredmásodpercben. A 150 ms alatti válaszokat előre elsültnek, a nagyon lassúakat (kiválasztott teszteknél 1,5 s felett) figyelemkiesésnek tekintjük, ezeket nem számítjuk be.
- A zavaró ingeres feladatokat (pl. a Simon-teszt) mediánnal és az egyező és nem egyező próbák különbségével értékeljük. A medián kevésbé érzékeny az egyedi kiugrásokra, mint az átlag.
- A pontosság az n-back és a figyelem tesztben kiegyensúlyozott: a találatok és a helyesen figyelmen kívül hagyott ingerek átlaga. Ha nem csinálsz semmit vagy mindenre kattintasz, 50 % jön ki, nem magas eredmény.
- Megbízhatatlan eredmény: ha a pontosság túl alacsony vagy kevés az érvényes válasz, nem értékeljük az eredményt, és a teszt megismétlését javasoljuk. A pontosság nélküli sebesség nem mond semmit.
- A sávok (kiemelkedő, kiváló, átlagos, átlag alatti) egyelőre tájékoztató jellegűek, az elérhető szakirodalom és tapasztalat alapján állítottuk be őket. Ha elég névtelen összesített adatot gyűjtünk, a valós eloszlás szerint állítjuk be őket.
4. Hogyan tesztelj, hogy az eredménynek legyen értelme
- Azonos körülmények között mérj: ugyanazon az eszközön, hasonló napszakban, kipihenten.
- Végezz legalább három próbát, és az idő múlásával a trendet kövesd, ne egyetlen eredményt.
- Az egér, a képernyő és a hang tíz-húsz ezredmásodperces késést ad. Ezért csak ugyanazon eszközön végzett méréseket hasonlíts össze.
5. Mit mond a tudomány az edzésről
Az edzés a gyakorolt feladatot javítja. Más helyzetekre az átvitel kisebb, és nem minden vizsgálat erősíti meg: Simons és mtsai (2016) áttekintése szerint az „agyedző“ programok széles körű átviteléről szóló bizonyítékok korlátozottak, a NeuroTracker eszközről szóló kritikus áttekintés (Vater és mtsai, 2021) pedig sok vizsgálat gyenge minőségére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor időseknél a feldolgozási sebesség edzése után ez a sebesség javult, és a hatás tartós volt (ACTIVE; Ball és mtsai, 2002).
Ezért a mérést és a rendszeres edzést a felkészülés részeként kínáljuk, nem csodaszerként. Nem ígérünk jobb látást vagy betegség kezelését.
6. Adatvédelem
Az eredményeid a fiókodban vannak tárolva, és bármikor törölheted őket. Az edző csak azokat a játékosokat látja, akik csatlakoztak a csapatához és hozzájárultak, és csak az általuk választott nevet és a teszteredményeiket. Bővebben az adatvédelmi tájékoztatóban.
Források
- Ball, K., Beard, B. L., Roenker, D. L., Miller, R. L., & Griggs, D. S. (1988). Age and visual search: expanding the useful field of view. Journal of the Optical Society of America A, 5(12), 2210–2219.
- Ball, K., Berch, D. B., Helmers, K. F., et al. (2002). Effects of cognitive training interventions with older adults: a randomized controlled trial (ACTIVE). JAMA, 288(18), 2271–2281.
- Faubert, J. (2013). Professional athletes have extraordinary skills for rapidly learning complex and neutral dynamic visual scenes. Scientific Reports, 3, 1154.
- Hick, W. E. (1952). On the rate of gain of information. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 4(1), 11–26.
- Kirchner, W. K. (1958). Age differences in short-term retention of rapidly changing information. Journal of Experimental Psychology, 55(4), 352–358.
- Rosvold, H. E., Mirsky, A. F., Sarason, I., Bransome, E. D., & Beck, L. H. (1956). A continuous performance test of brain damage. Journal of Consulting Psychology, 20(5), 343–350.
- Simon, J. R., & Rudell, A. P. (1967). Auditory S-R compatibility: the effect of an irrelevant cue on information processing. Journal of Applied Psychology, 51(3), 300–304.
- Simons, D. J., Boot, W. R., Charness, N., et al. (2016). Do “brain-training” programs work? Psychological Science in the Public Interest, 17(3), 103–186.
- Stroop, J. R. (1935). Studies of interference in serial verbal reactions. Journal of Experimental Psychology, 18(6), 643–662.
- Vater, C., Gray, R., & Holcombe, A. O. (2021). A critical systematic review of the Neurotracker perceptual-cognitive training tool. Psychonomic Bulletin & Review, 28, 1458–1483. doi:10.3758/s13423-021-01892-2
Gyakori kérdések
A tesztek diagnosztikai célúak?
Nem. Egyszerű feladatokban mérik a teljesítményt, de nem diagnosztizálnak ADHD-t, látászavart vagy más betegséget. Panasz esetén fordulj orvoshoz vagy optometristához.
Miért van az eredményem megbízhatatlannak jelölve?
Általában azért, mert alacsony volt a pontosság, vagy kevés volt az érvényes válasz. Egy ilyen eredmény félrevezető lenne, ezért nem értékeljük. Próbáld megismételni a tesztet nyugodtabban és pontosabban.
Összehasonlíthatom az eredményeimet másokéval?
Óvatosan. Az eszköz, az egér, a képernyő és a hang késést okoz, így az eszközök közötti összehasonlítás csak tájékoztató. A legmegbízhatóbb a saját korábbi méréseiddel való összehasonlítás.
Milyen gyakran teszteljek?
Hetente néhányszor, hasonló körülmények között elég. A hetek alatti trend számít, nem egy-egy nap.